AZONOSÍTÓ: THM-BJ-11150

Fidel Castro Kubai Kommunista Párt első titkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára érkezik a Rákóczi úton.

[1972. május 30. és június 6. között Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, Kuba miniszterelnöke. A Castro vezette delegáció látogatást tett a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Ezen kívül megtekintett egy hadgyakorlatot és megszállt a balatonaligai pártüdülőben, amelyet azóta „Castro-villának” is neveznek.]

[Fidel Alejandro Castro Ruz (Mayarí [Kuba], 1926. augusztus 13. – ) kubai kommunista politikus, diktátor. 1941-ben Kuba legelőkelőbb gimnáziumába, a Havannai El Colegio de Belenbe került, ahol temperamentuma és megnyilvánulásai miatt az El Loco (Az őrült) nevet kapta osztálytársaitól. 1945-ben a Havannai Egyetemen kezdte jogi tanulmányait. 1952-ben, a Batista-puccs idején Castro az ún. Ortodox Párt radikális szárnyát vezette. 1959. január elsején – több évnyi partizánharc után – gerillacsapatai élén bevonult Havannába, megdöntötte a Batista-rezsimet, ígéretével ellentétben azonban nem rendezett demokratikus választásokat és nem állította vissza az Amerika-barát rezsim előtti alkotmányos rendet, ehelyett a teljhatalmat egy triumvirátus (ő és testvére, Raúl Castro, valamint Ernesto „Che” Guevera) vette át és Kuba szovjet-barát, egypártrendszerű kommunista diktatúra lett. Castro 1959 és 1976 között az ország miniszterelnöke, majd az Államtanács és a Miniszterek Tanácsának elnöke volt. 1965-ben az állampárt, vagyis a Kubai Kommunista Párt első titkárává választották. 1965 és 2008 között egyszerre töltötte be az elnöki, miniszterelnöki, a hadsereg-parancsnoki, a pártvezetői tisztséget. A kubai diktatúra kezdetek óta üldözi az ellenzéket és a másként gondolkodókat, az országból tömegek menekültek el, elsősorban Floridába. 2008-ban lemondott elnöki és hadsereg-parancsnoki posztjáról, 2011-ben pedig megvált első titkári posztjától is.]

[Kádár János (eredeti neve: Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – 1989. július 6.) kommunista politikus, belügyminiszter, államminiszter, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, az MSZMP főtitkára. A két világháború között illegális kommunista. 1945 áprilisától az MKP magas rangú pártszervezője. 1948. augusztus 5-től belügyminiszter, a Rákosi-rendszer idején elkövetett törvénytelenségek egyik fő tettese. 1952. december 26-án a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, 1954 júliusában engedték szabadon. 1956. október 25-i ülésén az MDP első titkárrá választották. 1956. október 28-án Központi Vezetőség elnöke lett, az MDP feloszlatása után pedig az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. 1956. november 4-én vezetésével létrejött a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely szovjet segítséggel leverte a szabadságharcot és a magyar történelemben példátlan megtorlást alkalmazott, egészen 1963-ig. Az MSZMP KB első titkára és a kommunizmust visszaállító kormány elnöke, mígnem 1958 januárjában lemondott a Minisztertanács elnökségéről, de 1961. szeptember 13-ig államminiszter volt. 1961. szeptember 13. és 1965. június 30. között ismét a Minisztertanács elnöke. 1965-ben az MSZMP KB első titkára. 1985-ben első titkárból főtitkár, majd 1988-ban a párt elnöke lett. E tisztségéből és KB-tagságából a KB 1989 májusában mentette fel.]

[MSZMP: A Magyar Dolgozók Pártja jogutódjaként működő Magyar Szocialista Munkáspárt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől az 1989-es rendszerváltoztatásig állampártként, kizárólagosan, szovjet támogatással gyakorolta a hatalmat. Főtitkára, ill. első titkára 1956 és 1988 között Kádár János, a pártállam vezetője volt.]

HELYSZÍN: Budapest, Pest megye

DÁTUM: 1972

FOTÓS: Bakó Jenő